1 tüskés disznó kalandjai: A Kávé termesztése 2. rész

A kávécserje akár tíz méter magasságra is megnő, de rendszerint 120 és 180 cm közti magasságra nyírják. Ez az a magasság ugyanis, amely a leginkább megkönnyíti a betakarítást, és amely a legjobb ízű kávébabot szolgáltatja. A kávécserje levelei sötétzöldek és csillogók, a szár kétoldalán váltakozó párokban nőnek. A kávécserje különös tulajdonsága, hogy egész évben állandóan vannak rajta virágok, éretlen és érett gyümölcsök.

A csemetékből nevelt cserjék négy és hat év közti idő alatt fordulnak termőre. Amikor a cserje elkezd virágozni, a virágok hamar elhervadnak és két hónap múlva fürtökben jelennek meg a bogyók. Az apró bogyók érés közben sötétvörösre változnak. A bogyókat édes gyümölcshús borítja. A húson belül általában két szem bab, illetve mag van. A babokat szaknyelven pergamennek nevezett héj borítja, és ez alatt van az ezüstbőrnek nevezett belső védőréteg.
Az ültetvények átlagos élettartama 40 év körül van, de vannak ültetvények, amelyek még 100 év eltelte után is teremnek! A cserjék 10 és 15 éves koruk között vannak a legjobb erőben, ilyenkor évente mintegy 5, 5 kg bogyót érlelnek, ami 1, 75 és 2, 25 kg közti babnak felel meg.
A termesztési módszerek országonként változnak. Meglepő, de a kávétermesztést még nem nagyon gépesítették, aminek fõ oka, hogy az ideális kávébetakarító-gépet még nem találták fel. Másrészt, egy-egy fürtön nem egyenletes a bogyók érése, így az optimális minőség eléréséhez többszöri szüret szükségeltetik.
A termés minőségétől függ a babok kinyerésének módja, azaz a feldolgozás, melynek két módja ismeretes. A nedves kezelés módszerét a jobb minőségű baboknál, míg a száraz módszert a kevésbé aromásoknál alkalmazzák, mivel ez a módszer egyszerűbb és kevésbé költséges gépeket követel meg. De ezekről később részletesebben is szó esik.